Magyarert tekerj lejjebb
NEDERLANDS
Daar aan de Isla del Sol tingeling. Na Cusco en de Salkantay trek was het plan om door de reizen naar het titicaca meer. Het hoogste meer ter wereld. Na wat informatie op het internet te hadden gevonden besloten we om niet naar het peruaanse gedeelte te gaan maar naar Bolivia. Vanuit Cusco gingen er bussen naar Copacabana, niet te verwarren met de copacabana van Brazilie. De copacabana in Bolivia is iets kouder, kleiner en minder druk:p. Om 22:30 vertrokken we vanuit cusco en rond 11:00 boliviaanse tijd arriveerde wij en om 14:00 hadden we de boot naar isla del sol. Isla del sol is een eiland op het titicaca meer waar het minder toeristisch is dan de andere eilanden. Na een boot tocht van iets minder dan twee uur kwamen wij aan op het eiland van de zon. Met een volle rugzak gingen we opzoek naar een accomodatie om te slapen, dit hadden we niet vooraf geboekt omdat het goedkoper was om op het eiland zelf iets te vinden dan via booking.com. En dat bleek ook wel, we hadden een kamer met uitzicht op het meer voor ongeveer 14 dollars terwijl een duits koppel voor ongeveer 80 dollar een kamer had geboekt via booking.com. Het eiland is heel heuvelachtig dus het was uitdagend om met een volle rugzak maar de top te lopen! Maar het uitzicht was het meer dan waard. Na wat rondgekeken te hebben in de souvenirs shops besloten we dan toch om ook maar een alpaca trui te kopen. Aangezien we maar 100 dollar hadden voor twee dagen en er geen pinautomaten zijn moesten we even goed onderhandelen:D de tweede dag op het eiland hebben we een flink stuk gewandeld naar de top van het eiland waar we een mooi uitzicht hadden. Nadat we goed gegeten hadden gingen we weer terug met de boot naar copacabana waar we de nacht doorbrachten en ook wat cocktails hebben gedronken:) nu is het tijd om verder te trekken naar Puno waar we een nacht doorbrengen en vervolgens staan de colca canyons te wachten op ons!
MAGYAR
A salkabtay tura elott es utan volt nehany napunk szetnezni Cuscoban, ami Peru amolyan masodik fovarosa. Cusco volt az Inka Birodalom utolso fovarosa a spanyol megszallas elott a 15. Szazadban. Elmentunk egy ingyenes varosnezo turara hogy meg tobbet megtudjunk a varosrol. A belvarosban meg mindenhol latszanak az inka epitesi maradvanyok, a hazak alja meg mindig az inkak altal lerakott kovekbol allnak. Tobb epitesi stilus is megfigyelheto, a leherdekesebb az inka imperial stilus, amikor a falakat nagymeretukovekbol raktak ki mindenfele koztes toltoanyag nelkul. A mai napig nem tudni hogyan csinaltak! Sajnos a belvaros kepet teljesen atformaltak a spanyolok, peldaul az inka uralkodok palotait leromboltak es katolikus templomokat epitettek a helyere. Amugy gyonyoru katedralisok vannak, tele arany es ezust diszitessel, de en szivesen megneztem volna peldaul Pachamuti, az utolsi uralkodo palotajat. Az o nevehez fuzodik a Machu Picchu felepitese is es a Machu Picchun levo remek vizelvezeto rendszer ami altal kepesek voltak a kialakitott teraszokon mindig nedvesen tartott foldben novenyt terneszteni.
Mi Cusco kulvarosaban laktunk ami azert volt jo mert mi itt Peruban ehhez az egyszeru turistamentes elethez vagyunk hozzaszokva, es nem a kulfoldiekkel teli meno ettermekhez meg europai szintu kavezokhoz. Mi sokkal jobban ereztuj magunkat a kulvarosban a megszokott 400 forintos helyi ebedmenuvel es a kicsit lepukkantabb piacokkal :D vegulis azert jottunk Peruba hogy a helyi eletet tapasztaljuk meg, ne a foteren boruleses etteremben elfogyasztott pizzat. Azt majd egy kesobbi olaszorszagi nyaralas alatt szeretnem megtapasztalni :D
Miutan megismertuk Cusco tortenelmet, tovabb utaztunk a Titicaca tohoz, meghozza annak a boliviai reszere. A toparton egy Copacabana nevu varoskaban voltunk, ami nem csak tavolsagra de minosegben es idojarasban is jo messze van a hires brazil Copacabana nevu strandtol :D
Onnan egybol athajoztunk Isla del Sol ra, a nap szigetere ami egy igazi gyongyszem a Titicaca tavon! Fontos inka maradvanyok vannak a szigeten, mint peldaul az osi szent inka utvonal egy darabja itt talalhato, es sok templom is. Igazi idoben visszamaradt hely, nagyon egyszeru eletet elnek a szigetlakok, igazabol sem maga a sziget sem az itt lakok nem sokat vsltoztak az inka idok ota. Egyket dolgot termesztenek a teraszosan kialakitott foldeken, van nehany szamar teherhordasra (nincsenek se autok se autoutak de meg normalis jardak sem, igy motor es bicikli nelkul elnek), van nehany alpaka amibol ruhat meg teritot szonek, es ennyi. Ja meg a harcsa amit a tobol fognak ki, na az mondjuk nagyon jo volt :P
Gyonyoru napsutesben setalgattunk a 4000 meter magasan levo szigeten, es jo volt elszakadni a modern vilagtol. A kisboltokban is teljesen limitalt volt az arukeszlet, ejszaka nem volt kozvilagitas, eppenhogy langyos volt a viz, es mindenki kezzel mosta a kis vendeghazak agynemuit. Azert durva hogy mi itthon milyen joletben elunk es el sem tudjuk kepzelni hogy milyen korulmenyek kozott elnek masok, peldaul kozvilagitas, mosogep es huto nelkul. De mivel nincsen futes ezert nem is szukseges huto, csak az arnyekba kell tenni azt az egyetlenegy fajta joghurtot ami kaphato a szigeten :D
A legviccesebb elfoglaltsagunk a szamarak hallgatasa volt. Valami elkepeszto ordenare hangot adtak ki amit nem lehet i-a zasnak nevezni. Mint egy berekedt aszmas, vagy egy nyikorgo ajto. Nagyon jokat nevettunk rajtuk!
Masnap a helyi hajojarattal visszajottunk Copacabanaba, ahol koktelokra koltottuk a megmaradt boliviai penzunket, majd ma reggel mar buszra is szalltunk hogy masfel napot toltsunk Punoban, a Titicaca to perui reszen. Egyebkent a Titicaca to a vilag legmagasabban fekvo hajozhato tava. Pont olyan mintha tenger lenne, oriasi kiterjedesu, tele kis hegyvidekes szigetekkel es meg a vize is enyhen sos. Imadok viz mellett lenni szoval nekem ez a harom nap itt a tonal nagyon sokat jelent!
